"A kagyló találkozik a tonhallal, akin páncél van, és odaszól neki:
- Mi van rajtad, vas ing ton? "
Másnap reggel viszonylag korán keltünk, 7-kor már úton is voltunk Washington felé. Az út nem volt rövid, és én folyamatosan el-elszunyókáltam közben (mármint én=Eszti, vagyis nem Nándi aludt el vezetés közben, ne aggódjatok :) ). Viszonylag olcsón le is parkoltunk a városközpontban (egy külön valet vitte el a kocsinkat leparkolni, ez is egy újdonság volt számunkra), majd egy gyors kávé után a Fehér Házhoz mentünk megnézni, hol is székel az USA feje. Jó nagy kecója van, az egyszer biztos, és elég sokan őrzik is Barackot. Szerencsénk volt, hogy akkor egyből odamentünk, mert később már le volt zárva a Fehér Ház előtti sétáló utca. A ház előtt egy kunyhóban egy sovány nénike tüntetett egymagában Izrael támogatása és a nukleáris fegyverek használata ellen. Sokan fotózkodtak vele nagy mosollyal az arcukon, úgy, mintha a néni egyfajta szobor lenne. Érdekes kontrasztot nyújtott a gönceiben, ahogyan a fényűző Fehér Ház bejárata előtt üldögélt.
Ezután a National Mall felé sétáltunk, megnéztük a Washington-emlékművet (az USA egyik jelentős nemzeti szimbólumát), ami egy hatalmas, 170 méter magas obeliszk, és a szélben lengedező amerikai zászlók ölelik körbe.
Nem kellett olyan sokat gyalogolni, és eljutottunk a II. világháborús emlékműhöz. Az egyik oszlopon az alábbi felirat állt, valamiért megragadta a figyelmemet és elgondolkodtatott, arról, mit is hívunk/hívnak Amerikában szabadságnak:
"AMERICANS CAME TO LIBERATE, NOT TO CONQUER, TO RESTORE FREEDOM AND TO END TYRANNY"
(Nyers fordításban: az amerikaiak azért jöttek, hogy felszabadítsanak, nem azért, hogy leigázzanak, hanem hogy visszaállítsák a szabadságot és véget vessenek a zsarnokságnak.)
Az emlékmű mögött ott volt az a hatalmas tó (Lincoln Memorial Reflecting Pool), amiben Jenny futott a Forrest Gump c. filmben, miután Forrest elmondta ünnepi beszédét, amiből az első és az utolsó mondaton kívül senki nem hallott semmit. El is játszottuk ezt a jelenetet Nándival (bár én nem futottam a tóban inkább, mert tele volt algával és kacsakakival :) ).
Fotózkodtunk a lépcsőn, majd felsétáltunk a hatalmas Lincoln-szoborhoz (ami tényleg hatalmas és tekintélyt parancsoló, nekem rögtön az ókori világ 7 csodájának egyikét, az olimpiai Zeusz szobrot juttatta eszembe amit a Herkules c. Disney filmben láttam).
Mivel ekkor már eléggé sokat gyalogoltunk, el is fáradtunk, így ezután vissza is indultunk a kocsihoz. A Capitoleumot épp restaurálták, ezért úgy döntöttünk, hogy elég, ha azt az autóból nézzük meg.
Éjszakára a Niagara felé vezető úton foglaltunk le egy hotelszobát Clearwaterben, Washingtontól kb. 4 órányira. 11 körül érkeztünk meg Clearwater citybe, ahol szinte beájultunk az ágyba a fáradtságtól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése