Mintha Mise történt volna :)

Vasárnap reggel a Vili kérésére amerikai palacsintát ettünk, juharszirup öntettel. Öcsikém, lent találod a fotót róla. :) Aztán felkerekedtünk Encivel, és elmentünk egy délelőtti misére az egyik helyi felekezet templomába.

Már megérkezéskor volt valami fura, mert templom helyett egy nagy konferencia központban találtuk magunkat, ahol kávéztak, beszélgettek az emberek.  Miután jobban körülnéztünk, még furcsább dolgok ütötték meg a szemünket. A színpadon komplett dobfelszerelés, tengerparti dizájn: homok, napernyő, mentőöv, stb. Itt már éreztük, hogy kicsit más lesz, mint egy otthoni mise.

A kivetítőkön 3 perccel a kezdés előtt elindult a szent visszaszámláló óra. :) Aztán kigyulladtak a fények, és kezdetét vette a SHOW!

Kórus énekelt egy számot, majd belépett az est(reggel) házigazdája, a konferanszié. Mondott pár szót az aznap estére tervezett keresztelésről, aminek külön érdekessége, hogy a tengerben csinálják! Majd felkonferálta a következő fellépőket, egy komplett zenekart.

A zenekar eljátszott két számot, majd következett az eukarisztia, tehát az áldozás. Kis műanyag pohárban adtak bort, és hozzá ici-pici rágógumira emlékeztető ostyát.

Az áldozást követően színpadra lépett laza-elegáns, farmer-ing kombinációban a felekezet vezetője. Nyitásként egy viccel kezdett. Igen, viccel! :) Aztán elmondta, hogy már 5000 tagjuk van, és hogy 3,5 millió dollár az éves működési költségük.

A számok után jöhetett a tanítás. Elmondta milyen sokat ad a hit az életben, hogy átsegít a nehéz napokon. Beszélt a keresztelésről, miközben a háttérben a kivetítőn láthattuk, hogy is megy ez. Egy felekezeti tag, barát, családtag segíti az alámerülést, majd miután megtörtént a keresztelés, öleléssel fogadják az új "testvérüket".

Összességében érdekes élmény volt látni egy, az otthonihoz képest teljesen másképpen zajló misét. Sok fiatal is jelen volt a ceremónián, így arra a következtetésre jutottunk, hogy talán ez egy picit "fogyaszthatóbb" formája a vallásgyakorlásnak.

Délután kimentünk a strandra búvárkodni egy kicsit. A szokásos hal etetés részben elmaradt, mert a sirályok nagyobb igényt tartottak a kenyerünkre. Lásd a videót lent. :) Szép időnk volt, szerencsére Erika a hurrikán még azelőtt szétoszlott, mielőtt Tampába ért volna. Úgyhogy napoztunk, barnultunk, fürödtünk. Szuper volt!

Este még römiztünk egy jót, egészen hajnali fél 1-ig! Ez is egy jó kis nap volt!

Kenuzás a tengeri tehenek között

Ma reggel már fél 9-kor felkeltem még én is (Eszti :), mivel a mai program kenuzás volt, és nem akartunk későn nekiindulni.

Szerencsénkre szikrázó napsütés volt, mikor odaértünk, Attila vitt ki minket kocsival. A Weeki Wachee-n csorogtunk le, ami egy meseszép, kristálytiszta vizű folyó. Elég erős sodrása van, ezért a túra elején rendesen kellett evezni. Én általában inkább bámészkodtam, mint evezetem, Nándi meg mögülem ordibált, hogy "Most jobbra! Neee, már megint a rossz oldalon evezel!". Kétség sem fér hozzá, a túra elején sokat bénáztunk, aztán azért a végére belejöttünk.

Többször is megálltunk, búvárkodtunk, fürödtünk, bár a víz elég hideg volt a tegnapi tengervízhez képest. Egyet ugrottunk is egy fáról, ami benyúlt a víz fölé: kis kapaszkodó lécek voltak felszögelve a törzsére, megkönnyítve az mászást. Mindketten ugrottunk, talán a videón nem tűnik olyan magasnak a fa, de azért az volt, nem is bírtam ki sikítás nélkül az ugrást (Nándi se :) ). Hatalmas hal-rajok úsztak el alattunk, igazi természet-közeli élmény volt.

Aztán egyszer csak azt vettük észre, hogy mögöttünk kiabálnak a kenuzók: "Look, look, manetees!" Gyorsan visszaeveztünk (ami a sodrás miatt nem volt túl egyszerű), és így láttunk egy anyuka és egy bébi tengeri tehenet legelészni a víz fenekén. Továbbmenve még három-négy lamantin úszott el alattunk. Hatalmas állatok, és végtelenül békések. Bár én azért egy pillanatra megijedtem, mikor alánk úszott be egy: mivel időnként fel-feljönnek levegőért, volt egy olyan vízióm, hogy ha pont akkor támad majd kedve feljönni a víz felszínére amikor alattunk úszkál, akkor szívás van!

Attila kb. 4-kor értünk jött a célállomásra. Hazaérve isteni baconbe göngyölt csirkemell várt minket vegyes salátával és lila krumplival á la Enci, (ez a lila krumpli egy újdonság volt számunkra, rejtély, hogy mivel festik be ilyenre).

Nándi kapott egy szuper darts táblát, amit rögtön ki is próbáltak keresztapujával. Először normál távolságból, aztán mivel az túl egyszerűnek bizonyult, megpróbálták annak duplájáról. A kandalló nem örült túlságosan ennek az ötletnek :)

Éjszaka még fürdőztünk egyet a medencében, hogy a nap vége is tökéletes legyen.

Holnap délelőtt templomba megyünk, megnézzük milyen egy igazi spirituális, modern mise Floridában. :)

New Port Richey

Kedd este sakkoztunk egy nagyot, majd késő estig beszélgettünk. Jó volt storyzgatni, vicceket mesélni. :)

Szerda reggel8-kor  búcsút vettünk egymástól, majd elindultunk Encivel és Attilával egy 12 órás autóútra. Útközben elmentünk Atlanta mellett, ahol 2-szer 7 sávos autópályán is mentünk. Elképesztő látvány volt. Megálltunk párszor, ettünk Taco Bellben, ami nagyon finom volt.

Este 9 és 10 között érkeztünk meg New Port Richey-be. A házba belépve úgy éreztük magunkat, mint a Hiltonban. Külön szobánk, sőt fürdőszobánk van. A hátsó udvarban medence, és egy gyönyörű kert. Igazán szép környezetben tölthetjük el ezt a pár napot. :) Este még ettünk egy finomat, beszélgettünk kicsit, majd nyugovóra tértünk, hogy kipihenjük a hosszú út fáradalmait.

Másnap sokáig aludtunk, majd Attila kivitt minket a beach-re fürdeni egyet. Vittünk magunkkal kenyeret, mert azt mondták nekünk, hogy halakat lehet vele etetni. De mint kiderült nem csak etetni lehet, hanem fogni is! Apukámnak ajánlom az alábbi felvételt, azzal az üzenettel: "Hagyd a botot, lehet ezt így is csinálni!" :)

Vagy így, de ezt már csak haladó horgászoknak ajánlom :)


A beach-ről hazatérve beugrottunk egy Target-be körülnézni, majd a mellette lévő kínaiból vittünk haza ennivalót. Vacsora után pedig megnéztük közösen az Avatar c. filmet 3D-ben,

Pénteken Attilával lenyírtuk a füvet, majd reggeli után elvitt minket egy másik partra. Vettünk előtte klassz snorkel felszerelést, ami lényegében egy búvárszemüveg és egy búvárpipa. Nem volt túl szép időnk, mert már akkor dörgött és villámlott, amikor Attila kitett minket a parton, de ezektől eltekintve meleg volt a levegő és a víz is. Úszkáltunk egy jót, búvárkodtunk az új felszereléseinkkel, mindaddig amíg el nem kezdett szakadni az eső. Ekkor bemenekültünk egy fedett grillezéshez kialakított asztalokkal és padokkal ellátott helyre. Amíg esett olvasgattunk, szunyókáltunk és römiztünk is egy picit. Römizés közben elég közel jött egy mókus hozzánk, úgyhogy az Encitől kapott kenyeret próbáltuk odaadni neki. Ez annyira sikeres volt, hogy kézből etettük a mókusokat. Jó muri volt :)


Miután elállt az eső, kicsit még ki is sütött a nap. Így visszamentünk a vízbe búvárkodni addig, amíg Attila vissza nem ért értünk.

Este finom vacsorát csinált Enikő, rakott krumpli volt a menü. A fél tepsivel be is vágtuk. :) Vacsora után Papírkutyákat néztünk a TV-ben, és fagyiztunk egy jót.

Szuper nyaralásban van részünk, holnap ha az időjárás is úgy akarja még el tudunk menni kajakozni. Reméljük ez még összejön, mielőtt ideér Erika, a trópusi vihar. Hétfőre ígérik, reméljük tévednek, és mégsem erre jön....

Szülinapozás

Hétfőn reggel elbúcsúztunk Mariatól, a pici Toncitól, és Márk kivitt minket a LaGuardian repülőtérre. Feladtuk a csomagokat, amik majdnem elérték a maximális súlyhatárt. De szerencsére nem, így minden rendben alakult. A fel és leszállás zökkenőmentes volt, pikk-pakk Nashvilleben voltunk.

Enci és Attila várt minket a reptéren, nagyon jó volt találkozni velük. Gergőék háza felé vezető úton volt némi dugó, de végig beszélgettük, szóval gyorsan eltelt.

Jo várt minket a házban, mert Gergő dolgozott, Izzy pedig iskolában volt. Igen, nekik már két hete suli van! Lepakoltunk, majd ettünk egy jó kis töltött káposztát. :)

Először Izzy ért haza, pár percig megszeppenve állt, de gyorsan feloldódott és a szövegével azonnal levett minket a lábunkról.

Gergő kicsivel később érkezett, a szakálla egy perccel előbb ért be az ajtón mint Ő :) Nagy volt az öröm, jó volt 19 év után újra találkozni vele.

Este a vacsi után négyesben (Greg, Jo és mi) bementünk Nashville-be egy igazi helyi country music koncertre. A Time Jumpers játszott, csupa híres és elképesztően tehetséges zenésszel. Fantasztikus volt a hangulat, hihetetlen a zene. Ülve söröztünk. Állva tapsoltunk. Hidegrázós élmény volt.

Hazafelé menet még Greg megmutatta a munkahelyét, a Gruhn Guitars-t, ami szintén elképesztő élményt nyújtott. Megmutatta a két szintes bolt részt, és harmadik szinten lévő gitárjavító műhelyt is, ahol ő dolgozik. Több mint 2500 db gitár volt valamilyen formában :) a boltban. Greg Eszti kezébe nyomott egy 195.000$-os (280Ft-os árfolyamon 54.600.000 Ft) gitárt, hogy játsszon. Amikor Eszti vissza akarta adni, Gergő úgy tett mint aki elejti. Eszti elfehéredett, és percekig nem kapott levegőt :)

Másnap Izzy 8. szülinapját ünnepeltük. Jo hozott finom reggelit, és jó pár lufit, és feldíszítette a konyhát. Amikor az ünnepelt belépett a konyhába, elénekeltük a Happy Birthday c. slágert, majd a reggeli után az ajándékozás jött.

Izzy jobbnál-jobb ajándékokat kapott, nagyon örült mindennek, nagyon aranyos volt. Együtt felfedeztük a nagyszüleitől kapott bűvész dobozt, mutattam neki pár fogást. :)

Sokat beszélgettünk, storyzgattunk, régi fotókat nézegettünk. Szuper nap volt. És még nincs vége...! :)

És akkor a szülinapi fotók: